"Gyermekkorom teljesen szokványos és izgalmaktól mentes volt. Burokban nőttem fel, apám többször is édesanyám fejéhez vágta, hogy túlságosan elkényeztet.
Az énekelgetés vágya már a bölcsődében rám tört. Szüleimet és nagyszüleimet szinte az őrületbe kergettem. Például rendszeresen szórakoztattam a tömegközlekedési eszközök közönségét. Állítólag még ez sem volt elég, kétéves fejjel hangosan kérdezgettem az utazókat: Miért kövér a néni? És miért kopasz a bácsi? - próbáltam kielégíteni naiv őszinteséggel a kíváncsiságomat.
Iskolásként kezdetben nagyon visszahúzódó voltam. Felsősként bekerültem a kórusba, ahol jött a kánaán. Egyedüli fiú énekesként álltam a sarat. Próbálkoztam a Rádió Gyermekkórusánál is, ahol több mint száz gyerek közül kiválasztottak a karba. Csakhogy ekkor meggondoltam magam, nem akartam elhagyni az iskolát, így maradtam a régi csapatban.
A mutálással együtt véget értek kórusévek és az általános iskola is. Máig nem értem hogyan, de egy kereskedelmi szakmunkásképzőben kötöttem ki. Ekkor értem el életem mélypontját, melyhez hozzájárult szüleim elhidegülése egymástól. A veszekedések mindennapossá váltak. Amiben tudtam, édesanyámat támogattam, mivel édesapám és a köztem lévő kapcsolatot - azóta is- a három lépés távolság jellemzi.
A szüleim válásán kívül csak egyetlen kellemetlen dolog keserítette meg az életemet, amit egy szerencsétlen esésnek köszönhetek. 1993-tól 2001-ig sorozatosan kificamodott a vállam. Kezdetben azt hittem, hogy magától megoldódik, de nem így lett. Végül kés alá kellett feküdnöm, hogy átaludjak egy három órás műtétet. Amennyire kikészítettek a vállficamok, annyi kalandot is köszönhetek ennek. Egyszer görögországi üdülésem alatt úszás közben a tenger közepén ugrott ki a vállam. Örökkévalóságnak tűnt az az idő, mire fókaszerűen a partra vergődtem, azt hittem elér a vég. Ugyanígy jártam a Balatonnál is, de szerencsémre ott hiába voltam távol a parttól, a lábam mégis leért, így gyötrődő arccal sétáltam ki a vízből.
Hamar rájöttem, hogy a kereskedelem meglehetősen távol áll tőlem, továbbléptem az élelmiszeripar felé. Az érettségi és az élelmiszeripari szakvizsgám után még mindig nem tudtam mit kezdeni magammal. Egyszerűen nem találtam a helyem, úgyhogy éltem egy kínálkozó lehetőséggel és megszereztem a harmadik szakmunkás-bizonyítványomat. Így lettem fodrász.
Egy év csend következett, majd elkezdtem énektanárhoz járni. Első énektanárom Hoffman Ödön volt, őt Csuka Mónika énekiskolája követte. Közben részt vettem a Kozsó által rendezett tehetségválogatón. Egy fiúcsapatba kerestek tagokat. Ide köthető első, 40 másodperces hírnevem, mivel az RTL engem kísért végig a megmérettetéseken. Az ominózus csapatnak, a Picasso Branch-nek azonban nem lettem a tagja.
2001-ben újabb területen mérettem meg magam. A TV2 Popsztárok című műsorába jelentkeztem, de már a selejtezőn úgy "kivágtak", hogy a lábam alig érte a földet. Ugyanebben az évben az RTL Klubon is kezdetét vette az Üstökös. Elégtételt véve a TV2-n, bejutottam a legjobb 16 közé. Itt feltették a kérdést, hogy mire lennék hajlandó a győzelemért. Fel kellett volna adnom a frissen kezdett főiskolai tanulmányaimat. Döntést kellett hoznom és az ész nyert. Egyébként itt ismerkedtem meg későbbi versenytársammal, Gáspár Lacival.
2003 őszéig csiszoltam magam, ekkor jött a Megasztár. Gondolhatnám azt is, hogy nem én vagyok a sors kegyeltje, mivel az elődöntőt sikeresen vettem de a középdöntőn már nem jutottam túl. Ám ezt mégsem állíthatom, hiszen a műsornak köszönhetően többen is láttak bennem fantáziát és hála kiadómnak, ma már kész lemezanyaggal és egy fantasztikusan sikerült videoklippel rendelkezem. A sors végre a kegyeibe fogadott."
AJÁNLOM AZ OLDALT
A Megasztár első szériájában feltűnt Bartók Krisztián 1x1 Forradalom című lemeze tegnap került az üzletekbe. A fiatal énekes most élete eddig kevésbé ismert részleteibe avat be minket. 
