INTERJÚ
2005.02.22. 14:05
- A csillagjegyem Nyilas, és rám nagyon igaz, hogy tüzes és labilis vagyok egyszerre. Talán sokan meglepődnek, de én hosszú ideig nem éreztem jól magam a színpadon. Féltem a közönségtől, és rettenetesen izgultam. Csak néhány évvel ezelőtt jöttem rá, hogy a belső bizonytalanságomat miként alakíthatom át kreatív erővé a színpadon. Szerencsére ma már egyáltalán nem izgulok.
A családi legendárium szerint Orsi hároméves korában kezdett el énekelni, édesapja táskarádiójával duettezve, s innen szinte egyenes út vezetett a szigetújfalui általános iskola énekkarába, majd egy budapesti zeneiskolába, s később az álmok álma is valóra vált: felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, dzsesszének szakra. Diploma után számos különböző stílust képviselő zenekarban megfordult, a hazai dzsessz- és könnyűzenei életben elismert háttérénekesként tartják számon. A Megasztártól éppen azt várja, hogy a háttérből kilépve országos ismertséget szerezzen, és saját jogon mutathassa meg magát mint énekesnő.
- Az első nagy koncertélményem az volt, amikor háttérénekesként közreműködtem Cserháti Zsuzsa koncertjén a Kongresszusi Központban. Énekelni az általam legtöbbre becsült és legjobban szeretett magyar énekesnő mögött olyan volt, mintha Alice Csodaországában jártam volna. Amikor felgördült a függöny, és a húgom meglátott a színpadon, elsírta magát. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Jelenleg a Pflum Orsi and the Cap nevű zenekarával koncertezik itthon és külföldön. "Ha három szóban kellene jellemeznem, hogy milyen zenét játszunk a fiúkkal, akkor azt mondanám: tüzes, csábító, igényes" - neveti el magát.
Orsi szerint egy előadóművész elsősorban az idegrendszerével dolgozik. Ha az "rendben van", akkor a zenei produkció felépítését sem veszélyeztetheti semmi - beleértve a színpadkép megtervezését, a ruhák kiválasztását, a sminket és a zenekari próbafolyamatot is.
|